2. rész
Castle „én
megmondtam” pillantást vetett menyasszonyára, aki először rá, majd a hang tulajdonosára,
Gates kapitányra nézett hitetlenkedve, aki most magabiztosan tekintett a fiatal
párra, majd folytatta.
-
Még mielőtt nyélbe ütnék a dolgot, szeretném tisztázni,
hogy az őrsön ettől függetlenül, tisztességes viselkedést várok el, különben
kitiltom a firkászt! – utalt ezzel a vőlegényre határozottan, mire a pap
értetlenkedve fordult felé.
-
Ennyi? Ezért állította meg a ceremóniát, és ezért hozta
a szívbajt a szerelmesekre? – kérdezte döbbenten, aki maga is az infarktus
kezdeti tüneteit próbálta kezelni. Egész eddigi pályafutása során azért
imádkozott, hogy soha ne kerüljön ilyen helyzetbe. – Nem ért volna rá a
fegyelmezés az esküvő után?! – kérdezte a kapitánytól, elővéve szigorú
tekintetét, de a nőt láthatólag nem hatotta meg, mert szenvtelenül állta az
atya pillantását.
-
Dehogynem! – rántotta meg a vállát, majd gonosz kis
mosolyra húzódott az ajka – De nem tudtam kihagyni. Látnom kellett, Mr. Castle
rémült tekintetét. Ennyivel tartoztam neki – fordult az író felé, aki durcás
grimaszt küldött felé viszonzásul, a pap pedig égnek emelte a tekintetét. –
Folytassa! – utasította az atyát Gates, mintha legalábbis az őrsön szólna egyik
emberéhez, és a férfi tekintetén látszott, hogy szíve szerint csípős választ
adna, végül mégis győzött az önuralma, és barátságos mosollyal fordult a pár
felé.
-
Akkor ismét… Rám ruházott hatalmamnál fogva, férjnek és
feleségnek nyilvánítalak benneteket! Amit Isten összekötött, ember szét ne
választhassa! – küldött figyelmeztető pillantást a kapitány felé, majd
halkabban folytatta – Csókold meg, fiam, a menyasszonyt! – mutatott nyitott
tenyérrel Kate-re a pap, mire Rick megkönnyebbülten sóhajtott, és karjait
újdonsült felesége dereka köré fonva húzta magához egész közel, majd ajkaik
lágyan, puhán találkoztak. Miután elváltak ajkaik, szerelmesen mosolyogtak
egymásra, majd a vendégek felé fordulva, egymás kezét szorosan fogva indultak a
templom kijáratához. Útjukat gratulációk, és taps kísérte. Az ajtónál egy
fekete limuzin várta őket, de még mielőtt beszálltak volna, Kate
hátrapillantott, és laza mozdulattal hajította el a csokrát, amely egyenesen
Lanie kezei között landolt. Espo rémülten pillantott Rickre, aki csak rántott
egyet a vállán, majd miután elköszöntek a vendégektől, a szálloda felé vették
útjukat.
A szállodai
szobaajtó előtt Rick megállt, és gyors mozdulattal nyitotta ki az ajtót, de
amikor Kate be akart lépni, finoman megfogta a karját, és visszatartotta.
-
Ne siessen annyira, Mrs. Castle, adjuk meg a módját –
kacsintott a nőre, mire ő kérdőn mosolygott vissza rá.
-
Nem is tudtam, hogy ilyen hagyománytisztelő, Mr. Castle
– harapta be alsó ajkát, és hirtelen elakadt a lélegzete, amikor Rick a
karjaiba kapta, hogy átemelje feleségét a küszöbön.
-
Sok mindent nem tudsz még rólam – suttogta a nőnek,
majd belépett a szobába, lábával berúgta maguk mögött az ajtót, és meg sem állt
könnyű terhével a hálószobáig. Ott két lábra állította a nőt, de karjai
továbbra is szorosan a derekára fonódtak.
-
Egy egész élet a rendelkezésemre áll, hogy minden
piszkos titkodat kiderítsem – búgta érzékien a nyomozó, és forró lehelete
szinte égette a férfi ajkát.
-
Évek óta nincsenek titkaim előtted – súgta vissza, majd
lágyan megcsókolta. Nyelvük puhán, izgatón simult a másik szájába, és lassú
táncba kezdett, így felfedezve az édes barlang minden zugát. Amikor levegő
hiányában megszakították a csókot, Rick ellépett a nő mellől, majd egy kis
szekrényhez lépett, ahonnan két poharat, egy jeges vödörbe behűtött pezsgőt, és
egy tál epret varázsolt elő. – amint látod, mindenről gondoskodtam, hogy a
nászéjszakánk felejthetetlen legyen – mosolygott a nőre, aki éppen fehér magas
sarkú cipőjét rúgta le lábáról, majd kesztyűjétől szabadult meg, ő pedig
gyakorlott mozdulattal bontotta ki a pezsgőt, és töltötte meg a poharakat.
Amikor végzett, megállt a nő előtt, és az egyiket átnyújtotta – Hello, feleség
– koccintotta saját poharát a nyomozóéhoz.
-
Hello, férj – mosolygott vissza Kate, és aprót kortyolt
a pezsgő italból, mely csiklandozta torkát, amikor lenyelte, majd lassú
mozdulattal, anélkül, hogy zöldes-barna, ragyogó tekintetét, akár egy percre is
elszakította volna szerelme kék szemétől, elvette a férfi kezéből a poharat, és
sajátjával együtt a kis éjjeli szekrényre rakta. – a ma éjszakának minden egyes
percére emlékezni akarok – suttogta, miközben izgatón bontotta ki a férfi
nyakkendőjét, és hajította távolabb, majd a férfi ingének gombjait pattintotta
ki egymás után sorban, és kis tenyere finoman simított végig a szabaddá vált,
izmos, meztelen mellkason. Elégedetten hallgatta, hogy az író lélegzete elakad,
ahogy forró bőréhez ér, miközben szorosabban húzta magához.
-
Mondtam már, hogy gyönyörű vagy? – kérdezte rekedten a
fülébe súgva Rick, miközben ajka már apró csókokat szórt nyaka vonalára, ujjai
pedig lassan lehúzták a nő ruhájának cipzárját, hogy aztán a résen bebújva
végig simítson a hátán. Míg ajka a nő ajkára simult, és nyelvével finoman utat
törve magának, szenvedélyesen megcsókolta, keze egy percre sem szűnt meg
simogatni a nő minden porcikáját. Lassan haladt előrébb, végig cirógatva
vállait, így lesimítva a fehér ruhát, mely hangtalanul hullott a padlóra. Amíg
nyelvük vad koreográfiát járva tüzelte fel vágyukat, Kate ujjai fürgén
csatolták ki az író övcsatját, és szabadította meg a nadrágtól kedvesét, majd
érezte, hogy Rick felemeli, és puhán az ágyra fekteti, hogy aztán fölé
magasodva centiméterről centiméterre haladva csókolja végig minden porcikáját,
egészen a hasáig. Míg a férfi ajka ismét visszafelé haladt, ujjai gyakorlott
mozdulattal kapcsolták ki a melltartót, és finoman kényeztetni kezdte a telt
halmokat, Kate tenyere pedig türelmetlenül szántott végig az izmos háton. Rick
ekkor kissé felegyenesedve, tekintetét összekapcsolta a nőével, majd
elmosolyodott. – minden percre emlékezni fogunk – lehelt apró csókot a telt
ajkakra az író, majd kivett a tálból egy szem epret, és végig húzta a nő ajkán.
Amikor azonban Kate kinyitotta a száját, hogy beleharapjon, Rick lehajolt, és
nyelvével lenyalta alsó ajkáról az eper nedvét, majd beljebb hatolt, és
szenvedélyesen megcsókolta. Amikor megszakította a csókot, az eperrel tovább
cirógatta a nő melle vonalát, rózsaszín csíkot húzva maga után, le egészen a
hasáig, melyet nyelvével tüntetett el a selymes bőrről, hogy aztán visszafelé
vándorolva, szájába vegye a gyümölcsöt, és hagyta, hogy Kate ajkával vegye el
tőle. Ezután ajka ismét végig csókolta minden porcikáját, majd egyre lejjebb
haladva végre elért a kis fehér, csipkés bugyihoz, melyet apró csókok közepette
hámozott le a nőről. Kate lélegzete elakadt, amikor Rick puha, selymes nyelve
lágyan kényeztetni kezdte vágytól lüktető ölét. Ujjai türelmetlenül túrtak a
férfi hajába, és ökölbe szorulva húzta fel magához Rick fejét, amikor a gyönyör
első hulláma végig söpört testén, megremegtetve minden sejtjét. Keze most az
író hátára, derekára vándorolt, le egészen a csípőjéig, majd ujjai könnyedén
találták meg az utat az alsónadrág derékrészéhez, hogy lehámozza azt a
férfiról, kiszabadítva ezzel vágytól feszülő férfiasságát, melyen érzéki
mozdulattal simított végig. Elnyíló combokkal, szenvedélyesen csókolózva
engedte lábai közé a férfit, aki elhelyezkedve rajta, először csak ingerelte a
gyönyör forrását, majd egy lassú mozdulattal eggyé váltak. Mindkettejük torkáról
megkönnyebbült sóhaj szakadt fel, melyet csókba fojtottak, majd Rick, megszakítva
a csókot, kék szemében szerelmes csillogással nézett le a kipirult arccal
alatta pihegő nőre. – Szeretlek, Katherine Beckett Castle! – súgta zihálva,
miközben minden izma megfeszült, ahogy próbálta kordában tartani vágyait.
-
Szeretlek, Richard Castle – súgta vissza Kate, majd
ajkuk ismét forrón találkozott, Rick pedig lassan mozogni kezdett az őt
körülölelő forróságban. Ahogy szívverésük egyre gyorsabb ütemre váltott, úgy
gyorsult fel mozgásuk is, ők pedig hagyták, hogy a mámor szárnya felkapja, és
olyan magasságokba repítse őket, ahol még sosem jártak azelőtt mással. Kate
karjait szorosan fonta a férfi nyaka köré, aki arcát a hajába temetve szívta be
a friss cseresznye illatot, miközben apró csókokkal hintette tele nyakát.
Néhány pillanatig még így maradtak, szorosan összesimulva élvezték a másik közelségét,
majd Rick oldalra gördült a nőről, és a karjaiba húzta. Kate a férfi mellkasán
pihentetve fejét hallgatta az egyre nyugodtabb ritmusban dobogó szívét,
miközben ujjával lágyan cirógatta a mellkasát.
-
Még sosem voltam ilyen boldog – hallotta most meg Rick
halk hangját, mire felemelte a fejét, és mélyen a kék szemekbe nézett.
-
Ez még csak a kezdet – mosolygott a férfira, majd
odahajolt, és puhán megcsókolta, hogy aztán befészkelve magát az erős, biztonságot
nyújtó karokba, hagyja, hogy magával ragadja az álom. Rick szemére még sokáig
nem jött álom. Csak hallgatta felesége egyenletes légzését, majd amikor Kate
félálomban az oldalára fordult, ő félkönyökre támaszkodva figyelte a gyönyörű
arcot, a telt ajkakat, a szépen ívelt szemöldököt, mely annyiszor szaladt a
magasba, ha ő valami őrült elmélettel állt elő.
-
A feleségem… - ízlelgette halkan suttogva a szót, és
ajkára boldog, elégedett mosoly költözött – Kate Beckett a feleségem… az én
feleségem… - miközben szorosan élete szerelméhez bújt, karját átvetve a nő
derekán, és szemét lehunyva folytatta – én vagyok a férje…- motyogta egyre
lassabban artikulálva a szavakat, miközben érezte, hogy végtagjai elnehezülnek,
és amikor érte is eljött az álom, nem tiltakozott. Azzal a boldog, felhőtlen,
idilli tudattal lépett át a valóság birodalmából, hogy már semmi rossz nem
történhet velük. Mindent megéltek, amit meg lehetett. Fogalma sem volt,
mekkorát téved, és hogy az elkövetkező év még bőven tartogat számukra akadályokat,
melyekkel meg kell küzdeniük, és amely próbára fogja tenni szerelmüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése