2013. november 16., szombat

Gyilkos kísérlet 18. rész

18. rész

Kate félelemmel, és zavartan nézett bele a komolyan, elszántan csillogó szemekbe, miközben szíve őrült iramot diktált mellkasában. Rick távolabb lépett tőle, majd fájdalmasan mosolyogva vett mély lélegzetet.
-         Értsd meg, hogy nem bírom tovább! – nyögte nehezen Castle, majd amikor pillantása találkozott Kate értetlen tekintetével, folytatta – Évek óta táncolunk, Kate. Egy olyan táncot járunk, ahol, hol közel kerülünk egymáshoz, hol pedig olyan messze, hogy szinte nem is látlak, de elfáradtam… Nem megy! – simított végig homlokán fáradt mozdulattal a férfi – nem azért vallottam be, mit érzek, mert arra vágytam, hogy megsajnálj, és kapjak egy vigasz csókot! Ennél nekem több kell! Azért vallottam be, mert pontot akarok tenni a kettőnk dolgára, egyszer és mindenkorra! Mindent akarok, vagy semmit! – jelentette ki határozottan, ellentmondást nem tűrő hangon, mire Kate nagy levegőt vett, és anélkül, hogy közelebb lépett volna, most először szólalt meg az író érzelmi kitörése óta.
-         Gyáva voltam. – ismerte be halkan, szemlesütve – nem mertem megmondani neked, hogy még nem állok készen… nem mertelek arra kérni, három év után, hogy várj rám, mert még én sem tudtam, mit akarok. Josh-sal voltam, aki szeretett ugyan, de mellette sosem éreztem azt, amit melletted… - vallotta meg érzelmeit nehezen, és minden egyes szó után, mely elhagyta ajkát, úgy érezte, meztelenné válik a férfi előtt, sebezhetővé, védtelenné, mégis tudta, hogy folytatnia kell, mert nem fog még egy esélyt kapni az élettől, így erőt vett magán, és tovább beszélt – időre volt szükségem, hogy tudjam, tényleg kész leszek egyszer kettőnkre. Amikor megtörtént, csak az alkalmat vártam, te viszont… megváltoztál. Megint idegesítő lettél, akinek csak azon járt az esze, hogyan bosszantson. Minden nap más nőkkel jártál szórakozni, amiről nem is felejtettél el beszámolni másnap, ez pedig teljesen összezavart… Én csak… nem akarok több sebet kapni, mint amennyit már szereztem… - vallotta be szinte suttogva, majd nagy levegőt véve nézett fel a most komolyan rátekintő kék szemekbe.
-         Nekem sem kell több seb… - helyeselt Rick bólintva, miközben szíve majd’ kiugrott a mellkasából, hogy végre megnyílt neki a nő. Még soha, egyetlen alkalommal sem látta ennyire sebezhetőnek őt.
-         Igazad van. Ez a tánc túlságosan fárasztó, ideje abbahagyni – értett egyet a férfi korábbi kijelentésével Kate, majd nagyot sóhajtva, csalódottságát leplezve, lassan hátat fordított, és az ajtó felé indult, de ekkor érezte, hogy egy erős tenyér simul az övébe, és amikor megfordult, Rick szerelmes, ragyogó kék tekintetével találta szemben magát, ahogy rámosolyog, keze pedig szorosan, mégis gyengéden szorította az övét.
-         Nem éppen így képzeltem a történet végét… - somolygott ravaszkásan, és a nyomozó kiolvashatta a szeméből, hogy a szerelem, melyet iránta érzett, még nem múlt el, sőt, talán jobban lángol, mint valaha. A megkönnyebbülés úgy áramlott szét ereiben, a tudatra, hogy mégsem késett el, mint ahogy az eső végig hömpölyög a völgyben, és nagyot sóhajtva lépett közelebb, egy pillanatra sem engedve el a férfi kezét.
-         Író vagy… te hogyan képzelted? – kérdezte apró mosollyal a szája szegletében, mire Rick most elengedte a kezét, és dereka köré fonta a karját, majd kissé lehajtva fejét, olyan közel hajolt hozzá, hogy ajka szinte súrolta a nőét, forró lehelete pedig, égette.
-         Semmi esetre sem úgy, hogy hagylak kisétálni azon az ajtón, főleg, miután bevallottad, hogy szeretsz, és megőrülsz értem – suttogta lágyan, kópésan mosolyogva közben, mire Kate látszólagos felháborodással emelte magasba szépen ívelt szemöldökét.
-         Mikor is hagyta el ezek közül bármelyik a számat? – kérdezte fölényesen, magabiztosan mosolyogva, miközben gerince mentén bizsergés indult el, ahogy az író finom ujjai cirógatni kezdték hátát.
-         Nem kellett. Én a sorok mögé látok… - lehelte most már szinte a szájába a választ a férfi, és végre puhán megcsókolta. Nyelve lassan tört utat magának az édes mélységbe, hogy aztán egyre szenvedélyesebb játékot játszva fedezze fel, Kate pedig ugyanolyan szenvedélyesen válaszolt. Csókjuk egyszerre volt simogató, és követelőző, miközben egyre szorosabban préselődtek össze. Kezük önálló életre kelve, simogatva kalandozott el a másik testén, így felderítve minden hajlatot, minden izmot. Rick lassan, minden pillanatot kiélvezve, egyesével pattintotta ki a nő ingének gombjait, és amikor szétnyitva azt, feltárult előtte a nő csipkés melltartóba bújtatott telt keble, nagyot nyelve futtatta végig pillantását rajta. Szemével úgy itta a csodálatos látványt, mint sivatagi vándor a forrás vizét. Úgy tűnt, képtelen betelni a látvánnyal, melyet elméje már annyiszor vetített maga elé, mégis úgy érezte, a valóság messze felülmúlja minden képzeletét. – Elképesztően gyönyörű vagy… - zihálta rekedten, majd ajka ismét lecsapott a nő ajkára, és forrón megcsókolta, keze pedig azonnal birtokba vette a telt halmokat, és lassan simogatva ingerelte azokat, felszítva ezzel a nőben még jobban a vágyat, aki belenyögve a csókba, levegő után kapkodva szakította meg, hogy aztán a férfi már nyaka vonalát hintse tele apró csókokkal, majd visszatalált ajkához, miközben egy laza mozdulattal kapta ölbe a nőt, és vágytól feltüzelve indult vele a hálószobába. Ott, puhán az ágyra fektette a nyomozót, majd elhelyezkedett felette – Kate… csak egy szavadba kerül, és…
-         Még csak ne is gondolj rá… - nyögte a nő, majd karjait a férfi nyaka köré fonva, húzta le magához, és olyan szenvedéllyel csókolta meg, hogy abból érezze az író, semmi másra nem vágyik jobban, minthogy végre megérezze azt a gyönyört, melyet a csókok ígérnek neki. Ujjai türelmetlenül szántottak bele a sűrű hajba, le egészen a tarkójáig, majd hátán, hogy aztán előre vándorolva, egy mozdulattal rántsa szét az inget, melyről hangosan koppantak a padlón a minden irányba lerepülő gombok, ő pedig lesimítva az inget cirógatta végig a kemény izmokat, melyek ütemes táncot jártak ujjai alatt.
-         A kedvenc ingemet zúztad éppen szét… - mosolygott a csókba Rick, miközben ő is megszabadította az ingtől a nyomozót, ajka pedig lefelé kalandozott a melle vonalán.
-         Veszek… másikat… - nyögött fel Kate, ahogy megérezte a férfi bársonyosan puha, meleg nyelvét a melltartón keresztül, majd amint, lassan lejjebb kúszik, és már hasát csókolgatja, kezével pedig ügyes, rutinos mozdulattal kapcsolta ki a melltartót, mely eddig elfedte előle a csodálatos látvány nagy részét.
-         Felejtsd el, van még néhány kék ingem… - vigyorgott most a nőre Rick, és arcuk most egy magasságba került, de keze továbbra is ingerlőn simogatta a nő combját. – Vettem belőle egy tucattal, amikor egy alkalommal azt mondtad, kiemeli a kék szemem… - lehelte most fülébe halkan, és forró lehelete megbizseregtette a nőt, aki érezte, hogy a férfi keze előrevándorol, és már legérzékenyebb pontját simogatja, ajka pedig nyakát, melle vonalát csókolgatja. Hirtelen azonban, eltávolodott a férfi, és amikor Kate kinyitotta a szemét, meglepetten vette észre, hogy Rick a mellei közötti sebhelyet nézi, komoly tekintettel, majd pillantása lejjebb vándorolt, és szemével követte ujja mozdulatát, ahogy végig húzta a bordái mentén elhelyezkedő hegen. Kate zavartan nyúlt oda kezével, hogy eltakarja a férfi szeme elől, de Rick megfogta a kezét, megcsókolta, és összekulcsolva ujjaikat, belenézett a zöldes-barna szemekbe – Ne! Ez a miénk, Kate… a tiéd, és az enyém… - suttogta megindultan, majd először a melle vonalán lévő heget csókolta meg finoman, majd a bordái mellett lévőn húzta végig lágyan a nyelvét, és csókolta meg. Kate lehunyt szemmel élvezte a kényeztetést, és ujjai a férfi hajába túrtak, amikor megérezte, hogy az, kigombolja a farmerját, és ujjait a nadrág derékrészébe csúsztatva, lassan lehúzza róla, és ajkával csókolgatni kezdte. Kate úgy érezte, nem bírja tovább. Magában akarta érezni a férfit, ezért felhúzva magához annak fejét, szenvedélyesen megcsókolta, ujjai pedig fürgén kapcsolták ki a derékszíját, hogy mielőbb megszabadítsa az egyetlen ruhaneműtől, amely elválasztotta vágytól izzó testüket. Amint lehúzta a cipzárt, keze hamar megtalálta az utat a résen, és beljebb nyomulva, apró, de annál érzékibb simogatással ingerelte a férfi már így is feszülő férfiasságát, és belemosolygott a csókba, amikor megérezte, hogy az, beleremeg a vágyakozásba. Rick hirtelen lefogta a kezét, összekulcsolta ujjaikat, majd csípőjét a nőének feszítve, lassú mozgással kezdte ingerelni, de még nem adta meg a beteljesülést. Kate érezte, hogy mindennél közelebb van az elsöprő erejű gyönyörhöz, de még mielőtt teljesen átadhatta volna magát a felszabadító érzésnek, éles ricsaj töltötte be a helyiséget, és törte meg a sóhajokkal teli szoba csendjét. – Ne vedd fel… kérlek… - nyögte Rick levegő után kapkodva – nem érdekel, milyen fontos… csak… ne vedd… fel…
-         Castle… a tiéd az… - hunyta be csalódottan a szemét Beckett, miközben kiengedte tüdejéből az eddig visszatartott levegőt.
-         Mi? – nézett le rá értetlenül Castle, miközben a készülék még mindig hangosan csengett, Kate pedig, nagyot sóhajtott.
-         Mondom, ez a te telefonod, nem az enyém – ismételte meg Kate, Rick pedig zavart tekintettel nyúlt a készülék után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése