2013. október 9., szerda

Nehéz döntés 30. rész (bef.rész)

"Ennek a történetnek is elérkeztem a végéhez, de reményeim szerint, nem hagylak benneteket sokáig történet nélkül :) Fejben, és vázlatban már kész az új, most csak neki kell állnom írni :) Ami viszont nem lesz könnyű, lévén, hogy kismillió dolgom van :) De ígérem, mindent megteszek, és sietek hozni az új sztorit :) Addig is, köszönöm, hogy olvastátok, véleményeztétek a részeket, és minden nap vártátok az újakat! :) Nagyon jól esett! :) KÖSZÖNÖM! :)" K.B

30. rész (bef. rész)

-          Boldog szülinapot, mami! – kiabálta a fülébe, Kate pedig boldogan ölelte magához.
-          Köszönöm, kicsim – simogatta a hátát fiának, majd a csokorra nézett – nagyon szép csokor, köszönöm – puszilta meg a homlokát, majd Rickre nézett, aki boldogan mosolygott vissza rá.
-          Boldog születésnapot, egyetlen szerelmem! – hajolt le a nőhöz, és lágyan megcsókolta, majd egy bársony dobozt nyújtott át neki – az ajándékom első fele – fűzte hozzá, majd leemelte a nőről a fiát, aki, akár az apja, csillogó szemekkel várta, hogy anyukája kibontsa az ékszerdobozt. Kate nagyot nyelve nyitotta ki a dobozkát, és elakadt a lélegzete, amikor meglátta az ajándékot. Egy arany nyaklánc lapult benne, rajta egy toll formájú medállal, melyet egy bilincs fogott közre – minket jelképez – hallotta meg most Rick halk hangját, és könnytől fátyolos szemmel nézett fel rá.
-          Segítenél? – emelte ki a dobozból a nyakláncot Kate, és a férfi felé nyújtotta, aki közelebb hajolva, felesége nyakába akasztotta azt, majd belecsókolt a nyak vonalába.
-          Olyan karikák, mint amivel dolgozni jársz, mami – kotyogott közbe a gyerek, és Kate elmosolyodva nyújtotta karját férje felé, aki ismét lehajolt, és megcsókolta.
-          Köszönöm! Szeretlek! – suttogta a csókba Kate, mire Rick visszamosolygott.
-          Én is téged…
-          Mi a másik fele? – kérdezte kíváncsian, és Rick éppen válaszolni akart, amikor hangosan kopogtattak a bejárati ajtón.
-          Megjöttek! – sivította A.J és már rohant volna az ajtóhoz, de Kate elkapta a grabancát, és egy mozdulattal az ölébe rántotta.
-          Mit mondtam neked a múltkor? – kérdezte szigorúan, de szája szegletében mosoly bujkált.
-          Mielőtt ajtót nyitok, nézzem meg ki az… - ismételte anyja korábbi szavait kissé unottan A.J, majd elhúzta a száját – De mami, tudom, kik jöttek! – fészkelődött anyja kezei között, majd türelmetlenül folytatta – A keresztanyuék vannak itt, és Tony! – azzal már ki is szabadult, és vad kiáltozások közepette tépte fel a bejárati ajtót, a következő pillanatban pedig hallani lehetett, ahogy Javi és Lanie harmadik életévéhez közelítő fiával, Anthony-val a nappali felé veszik útjukat.
-          Íme az ajándékom másik fele – ült le felesége mellé az ágyra Rick – Lanie és Espo elviszik a hétvégére magukkal A.J-t, mi pedig meg sem állunk Hamptons-ig, ahol csak kettesben leszünk! – mesélte a nőnek, és elégedetten vette észre a zöldes-barna szemekben a boldogsággal vegyes csodálatot.
-          De a munkám, és Gates… - dadogott Kate ámulva, de Rick megrázta a fejét.
-          Még a múlt hónapban beszéltem a kapitánnyal, és megvesztegettem – mosolygott rá hamiskásan a férfi – azt mondtam, neki is csak jó, ha egy egész hétvégéig nem látja a képem. – vigyorgott szemtelenül Rick, mire Kate átölelte a nyakát, és szorosan magához húzta.
-          Imádlak, Richard Castle, és életem legjobb döntése volt, amikor engedtem az érzéseimnek! – súgta érzékien férje szájába a szavakat, majd lágyan megcsókolta.
-          Én is szeretlek téged, és egy percét sem bántam meg annak, hogy vártam rád – súgta vissza Rick, majd ismét birtokba vette ajkait. Lágyan, szerelmesen csókolták meg egymást, majd meghitt pillanatukat egy halk köhintés zavarta meg.
-          Annyira cukik vagytok, nem győzöm hangsúlyozni, de szólok, hogy elraboltuk a fiatokat – vigyorgott rájuk Lanie az ajtóból – Boldog születésnapot, Kate, mi nem is zavarunk tovább…
-          Lanie! Várj! – bontakozott ki az ölelésből Kate – össze kell csomagolnom néhány holmit A.J-nek! – kelt volna fel az ágyból a nyomozó, de Rick visszatartotta.
-          Már mindent elintéztem – válaszolta Rick mosolyogva, majd pillanatokkal később az emlegetett lurkó viharzott be.
-          Anyu, anyu! Elmehetek Tony-ékhoz egész hétvégére?! Tényleg!? – kiabálta izgatottan, mire Kate elmosolyodott és határozottan bólintott.
-          Igen, de viselkedj jól, és fogadj szót a keresztanyuéknak, vili? – kérdezte komolyan, mire A.J ugyanolyan komolyan nézett vissza rá, és kis tenyerét a mellkasára téve, ahogy apjától szokta látni, válaszolta.
-          Ígérem! – majd odaszökkent szüleihez, és gyors puszit követelt magának, hogy mielőbb indulhassanak.
-          Érezzétek jól magatokat, vagyis egymást, a hétvégén – kacsintott rájuk Lanie, majd néhány perc múlva hallották, hogy elhagyják a lakást.
-          Azt hiszem, kettesben maradtunk – jegyezte meg halkan Rick, miközben kibújt a pólóból, melyet az alsónadrágon kívül viselt, elfektette a nőt, majd róla is lehámozta a trikót. A következő pillanatban már szorosan egymáshoz tapadt meztelen felsőtestük, ő pedig Kate nyakát, melle vonalát csókolgatta, keze pedig lassan, izgatón simogatta a rövidnadrágba bújtatott, hosszú, kecses combokat. Kate légzése felgyorsult, ahogy megérezte hozzápréselődni a férfi vágyának egyértelmű bizonyítékát, és nagyokat sóhajtott, amikor annak erős, mégis gyengéd tenyere megtalálta legérzékenyebb pontját – hol vannak azok a karikák, anyu? – kérdezte pajkosan vigyorogva Rick, mire Kate keze beletúrt a sűrű hajba, úgy suttogta.
-          Felső fiók, apu – válaszolta, majd eggyé olvadt ajkuk, és a csók megszakítása nélkül húzta ki Rick a felső fiókot, hogy aztán elmerüljenek az élvezet és a gyönyör paradicsomában, miközben mindketten tudták, hogy nem ez lesz életükben az utolsó, amikor egymást kényeztetik, amikor bebizonyíthatják, mennyire szeretik a másikat.

VÉGE!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése