2013. augusztus 7., szerda

A múlt démonai 12. rész



12. rész

Kate kérdőn nézett le először a férfi ujjaira, melyek ráfonódtak karjára, majd felpillantott a most kihívón, ugyanakkor kissé gúnyosan csillogó kék szemekbe.
-          Féltékeny vagy? – húzta fel szemöldökét kíváncsian az író, miközben feszülten várta a választ, mely nem is váratott magára sokat.
-          Szeretnéd! – szúrta oda neki haragosan Kate, majd folytatta – egyáltalán nem érdekel, mit csinálsz, vagy kivel! Engem csak az érdekel, hogy ne munkaidőben flörtölj, és főként ne úgy, hogy feltartod vele a nyomozást!
-          Hazudsz! – vágott vissza magabiztosan Rick, akinek figyelmét nem kerülte el a Kate szemében megjelenő szomorúság, amikor ma a boncteremben olyan kedélyesen elbeszélgetett régi ismerősével.
-          Jó éjt, Castle! – rántotta ki karját sértetten Kate a férfi kezei közül, majd belépett a lakásba, és amikor annak orrára akarta vágni az ajtót, döbbenten látta, hogy az író nem zavartatva magát, besétál utána.
-          Neked fizikai fájdalmat jelentene, hogy beismerd, még mindig szeretsz, és rosszul esik, ha mással látsz? – kérdezte indulatosan Castle, mire Kate összehúzott szemmel mutatott az ajtó felé.
-          Tűnés! Aludni szeretnék, fáradt vagyok! – jelentette ki határozottan, de úgy tűnt, a férfit egyáltalán nem érdekli, amit mond neki.
-          Azt akarod mondani tehát, hogy ha holnap elhívnám vacsorázni Eva-t, egyáltalán nem érdekelne? – nézett kutatón a zöldes-barna szemekbe Rick, mire Kate nagyot nyelt, és könnyedén megrántotta a vállát, ő pedig, folytatta – ahogy az sem zavarna, ha vacsora után hazavinném, megcsókolnám, és aztán…
-          Pontosan! – szakította félbe az írót Kate, mivel lelki szemei előtt már szinte látta, amit a férfi felvázolt, és még a gondolatától is rosszul lett. – Nem érdekel, hogy mit csinálsz vele! – hazudta szemrebbenés nélkül, miközben igyekezett figyelmen kívül hagyni a szorítást szíve körül - A szabadidőd a tiéd, mi pedig, már nem vagyunk egy pár!
-          Ami leginkább a te érdemed – csúszott ki a férfi száján bántón, de úgy tűnt, Kate-ről leperegnek a szúró szavak, amellyel csak még nagyobb fájdalmat okozott a férfinak, aki most keserűen húzta el a száját, és folytatta – Talán tényleg így teszek! Igazad van, már szabad ember vagyok! Holnap elhívom vacsorázni, és jól fogom magam érezni! – vágta oda flegmán a nőnek, aki nagyot nyelve rántotta meg a vállát.
-          Remek! Most, hogy ezt így eldöntötted, hagynál végre aludni?! – kérdezte dühösen, majd megkerülve az írót, szélesre tárta az ajtót, és utat mutatott neki, így jelezve, hogy elege van a beszélgetésből, a férfi azonban látható módon még mindig nem akart távozni, mert mozdulatlan maradt.
-          Azt hiszem, a „Négy évszak”-ba viszem, ott szobát is lehet foglalni, ha esetleg annyira elkapna minket a szenvedély, hogy nem bírnánk ki a másik lakásáig – révedt el a tekintete, ahogy tovább szőtte az este lehetséges kimenetelét, Kate pedig, hitetlenkedve hallgatta. – Mint mondtad, velem a szex csodálatos, így aztán nem csodálkoznék rajta, ha a vacsorára már sor sem kerülne – húzódott önelégült, kaján vigyorra Rick ajka, mire Kate döbbenten nézett rá, majd haragosan húzta össze a szemét, és egész közel sétálva a férfihoz, mélyen fúrta most sötétzöld tekintetét a férfiéba.
-          Azt hiszed, ezzel eléred, hogy féltékennyé tegyél? – kérdezte halkan, magabiztosan, mire Rick végig mérte, majd gúnyosan elhúzta a száját.
-          Csak megosztottam veled a holnap esti terveimet – húzta meg ártatlanul vállait Rick, mint, aki nem érti, mi bosszanthatta fel a nőt, majd folytatta – Nem tudom, mi a rossz ebben! Téged nem zavar, ugye? – kérdezte vigyorogva, mire Kate keserűen rángatta meg a fejét.
-          Miért is lep meg, hogy így viselkedsz – nézett a férfira mégis hitetlenkedve. Azt hitte, a régi, négy évvel ezelőtti Rick Castle a múlté, hogy a férfi, akibe beleszeretett, megváltozott, most azonban az író megint úgy viselkedett, mint megismerkedésükkor. Pökhendi volt, gúnyos, sértő és szemtelen. Minden jel arra utalt, hogy egyáltalán nem érdekli, mekkora fájdalmat okoz szavaival – Tudod, életem legjobb döntése volt, hogy akkor nemet mondtam! – szúrta oda a férfinak, annak ellenére, hogy tudta, nincs igaza, de ő is fájdalmat akart okozni. Ahogy az író kék szemébe nézett, tudta, sikerült.
-          Végre valamiben egyetértünk! – vágott vissza ingerülten Rick, miközben farkasszemet nézett a nővel. Tekintete aztán lejjebb vándorolt a telt ajkaira, és a következő pillanatban, egy lépéssel előtte termett, és megcsókolta. Kate ajka résnyire nyílt a döbbenettől, Rick pedig nem tétovázott sokat, nyelvével azonnal beljebb nyomult, utat követelve magának az édes mélységbe. Vadul, szenvedélyesen csókolták egymást, nyelvük őrült táncot lejtve a másik szájában fedezte fel annak mélységét, édes ízét. Rick szorosan a nőhöz simult, hogy az, érezze, mennyire kívánja, hogy neki nem kell más nő, csak ő. Csak az ő csókja, bőrének illata, selymessége tudja így felhevíteni testét, felforrósítani vérét. Ebben a pillanatban Kate ellökte magától a férfit, és szemében döbbenettel vegyes vágyakozás volt, ahogy a vágytól elsötétült kék szemekbe fúrta tekintetét. Mellkasa le - fel hullámzott, ahogy ziháló tüdővel kapkodott levegő után, és amikor Rick már azt hitte volna, hogy ismét ajtót mutat neki, Kate közelebb lépett, és ráhajolt a férfi ajkaira. Ugyanolyan szenvedélyesen, és vadul csókolta meg, mint korábban az író, miközben karjait a nyaka köré fonta, és egész szorosan hozzátapadt.
-          Azt hittem… fáradt vagy… Azt akartad, hogy elmenjek… - nyögte a csókba nehezen Rick, és szemöldökét kérdőn felhúzva, kis mosollyal az ajkán nézett a kipirult arcú nyomozóra.
-          Láthatólag nem érdekelt, amit mondtam! Egyébként pedig, el fogsz menni, ne aggódj! – kacsintott rá Beckett, mire Rick nagyot nyelt, és kikerekedett szemekkel nézett a nőre, aki kacéran rámosolygott, az író pedig nagyot sóhajtva hajolt ismét a telt ajkakra. Nyelvük ismét vad, ősi koreográfiába kezdett, így feltüzelve izzó vágyukat, miközben Rick a falnak préselte a nyomozót, és keze bejárta a karcsú test minden hajlatát, majd fenekéről visszafelé indult, és az ing anyagán keresztül ingerelte a telt melleket. Kate belenyögött a csókba, amikor megérezte az erős, mégis gyengéd kezeket, ahogy mellét kényeztetik, és ösztönösen simult még közelebb a férfihoz, aki most ingét gombolta villámsebességgel, anélkül, hogy a csókjukat akár egy pillanatra is megszakította volna. A szenvedély hevében, szinte letépte a nőről az inget, nem foglalkozva azzal, hogy hány gomb repült ívben a padlóra, hogy aztán ajkával végig szántson nyakán, majd melle vonalán, mialatt Kate a hátát, csípőjét simogatta, majd előre vándorolt, és ugyanolyan szenvedélyesen, türelmetlenül húzta szét az inget, hogy végre kezével érezhesse a férfi meztelen, forró bőrét. Rick ajka most végig csókolta mellét, bordáit, hasát, majd visszafelé vándorolt, hogy újra birtokba vegye a nő ajkait. Hevesen, türelmetlenül csókolták, és simogatták a másikat. Minden mozdulatukból érezhette a másik, mennyire éheznek arra, hogy átéljék a csodát, melyet csak szerelmük adhat meg nekik. Amikor Rick elhagyta egy pillanatra Kate ajkait, hogy ismét nyakát csókolja végig, a nő tüdejéből mélyről jövő sóhaj szakadt fel. – Amit most teszünk… semmin nem változtat, Castle… – nyögte ki Kate a szavakat zihálva, mire Rick most mélyen a szemébe nézett, és szinte a szájába súgta a választ.
-          Abszolúte semmin! – tört fel belőle rekedten, majd ismét szenvedélyesen megcsókolta a nyomozót, miközben kissé megemelte. Kate a férfi dereka köré fonta lábait, aki azonnal a háló felé indult édes terhével, a csók megszakítása nélkül. Puhán fektette a nőt az ágyra, majd fölé magasodva csókolta megállás nélkül, hol az ajkát, hol nyakát, mellét kényeztette, és miközben ajkával egyre lejjebb vándorolt, kezei már gyakorlott mozdulattal kapcsolták ki a melltartót, és hajították az ágy mellé, mely hangtalanul ért földet a padlón. Kate megborzongott a hűs levegőtől, és nem tudta eldönteni, hogy a szoba kellemesen hűvös levegőjétől, vagy a férfi apró, édes csókjaitól borzong-e egész teste. Ujjai vágyakozva túrtak a sűrű barna hajba, amikor megérezte, hogy Rick a nadrágot is lehúzza róla az apró bugyival együtt, majd keze visszafelé szántott végig combján, hogy aztán ajkával birtokba vegye legérzékenyebb pontját. Míg nyelve határozottan, mégis selymesen, puhán kényeztette forró ölét, addig keze melleit kényeztette. Kate háta ívben megfeszült, amikor a gyönyör első hulláma végig söpört testén, majd érezte, hogy Rick ajka felfelé vándorol hasán, majd mellén húzza végig nyelvét, hogy aztán nyakára, állára, végül ajkára vándorolva forrón megcsókolja. Kate a csók megszakítása nélkül fordított helyzetükön, így most ő került felülre. Nyelvével centiméterről, centiméterre haladva ízlelgette, és ingerelte Rick felsőtestét, majd haladt egyre lejjebb, és örömmel nyugtázta, hogy a férfi egész teste megfeszül, amikor már hasát csókolta, fürge ujjai pedig türelmetlenül gombolták ki nadrágját, hogy aztán a keletkező résen becsússzanak, és kényeztetni kezdjék a már így is vágytól feszülő férfiasságát. Kate ajkával most ismét felfelé vándorolt, miközben ügyesen megszabadította a férfit az utolsó ruhadarabtól is. Forró, izzó testük szorosan simult a másikhoz, miközben Rick fordult egyet, és eggyé vált a nővel. Castle felnyögött, amikor megérezte, hogy Kate forró öle körbeveszi, miközben arcát a nő nyaka vonalába temetve kezdett mozogni, egyre gyorsabban, Kate pedig azonnal felvette a ritmust. A szoba csendjét apró sóhajok, és nyögések töltötték meg, ahogy egyre inkább közeledtek a várva várt beteljesülés felé, és amikor átlépték a mennyek kapuját, Rick felemelte a fejét, és mélyen a nő szemébe nézett, majd lágyan megcsókolta. Nyelve puhán, finoman hatolt be az édes mélységbe, és lassan, minden percét kiélvezve csókolta a cseresznye ajkakat, mintha tudná, hogy ez az utolsó lehetősége rá, Kate pedig ugyanolyan érzékien, finoman viszonozta. Amikor levegő hiányában megszakították a csókot, Rick oldalra gördült a nőről, és magához húzta. Meglepte, hogy a nyomozó nem tiltakozott ellene, sőt, szorosan a karjaiba simult, majd percekkel később hallotta, hogy egyenletesen lélegzik. Az ő szemére még sokáig nem jött álom. Agya folyamatosan levetítette veszekedésüket, szenvedélyes szeretkezéseiket, először a pihenőben, aztán most a nő lakásában. Hiába játszotta újra és újra le fejében az eseményeket, nem értette, miért tartja magától távol a nő mégis, amikor minden érintéséből, csókjából érzi, hogy viszontszereti. Végül akkor jött csak álom a szemére, amikor elhatározta, hogy másnap reggel a következményekkel nem törődve, beszélni fog Kate-tel kettejükről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése